A chatbotok, az önvezető járművek és a digitalizált gyárakban hálózatba kapcsolt gépek előrevetítik, hogy mit tartogat a jövő: a mesterséges intelligencián (AI) alapuló alkalmazások széles körben elterjedt használata számos előnnyel jár a vállalkozások számára, például hatékonyságnövekedést, az ismétlődő feladatok számának csökkenését és az ügyfélélmény javulását eredményezi. Rossz kezekbe kerülve azonban a lehetséges veszélyek könnyen beárnyékolhatják az említett nyilvánvaló előnyöket. A kibertámadásokkal vagy műszaki meghibásodásokkal szembeni sebezhetőség mellett a nagyobb piaci zavarok és a rendkívüli pénzügyi veszteségek esélye is megnövekszik. 

A vállalatok emellett újfajta felelősségi helyzetekkel is szembesülnek, ugyanis a döntéshozatali felelősség az emberekről a gépekre és azok gyártójára kerül át.
„A mesterséges intelligencia térnyerése: kilátások és újonnan felmerülő kockázatok” című új jelentésében az Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS) biztosító a mesterséges intelligencia a társadalomban és az iparban, ezen belül a biztosítási ágazatban való elterjedéséből fakadó előnyöket és az újonnan felmerülő kockázatokat is feltárja.

„Az AI használata előnyös, de egyúttal kockázatos is lehet számos területen, így a gazdaságban, a politikában, a mobilitásban, az egészségügyben, a honvédelemben és a környezetvédelemben. Aktív kockázatkezelési stratégiákra lesz szükség a fejlett AI alkalmazások teljes körű társadalmi bevezetéséből származó előnyök maximális kiaknázásához” – fogalmazott Michael Bruch, az AGCS új trendekkel foglalkozó igazgatója.

Jelenleg az AI „gyenge” vagy kezdetleges formái konkrét feladatok ellátására alkalmasak, a későbbi generációi, vagyis az úgynevezett „erős” AI alkalmazások azonban már bonyolult problémák megoldására és összetett ügyletek lebonyolítására is képesek lesznek. Legyen szó pénzügyi tanácsokat adó chatbotokról, vagy az orvosokat a rák diagnosztizálásában segítő szoftverekről, az AI szinte minden ágazatban egyre több felhasználót nyer majd meg magának. Ezt a technológiát alkalmazzák az önvezető autók vezérléséhez, a várható időjárás pontosabb előrejelzéséhez, a pénzügyi tranzakciók feldolgozásához, illetve ipari gépek felügyeletéhez és üzemeltetéséhez is. 

Az Accenture globális tanácsadó cég szerint az AI 2035-ig tizenkét fejlett ország éves gazdasági növekedési rátáját duplázhatja meg.

Az említett lehetséges előnyök azonban kockázatokkal is együtt járnak. A 2018. évi Allianz Kockázati Barométer szerint, a kiberkockázatok a vállalkozásokat fenyegető legnagyobb kockázatok közé tartoznak, ami jól mutatja az új technológiák kétarcúságát. A mesterséges intelligencia alapú szoftverek a támadások eredményesebb észlelésével hozzájárulhatnak a vállalatok kiberkockázatainak csökkentéséhez, viszont növelhetik is ezeket a kockázatokat, ha rosszindulatú hackerek a használatukkal át tudják venni az irányítást rendszerek, gépek vagy éppen bizonyos járművek felett. Az AI a támadások megtervezésével járó költségek csökkentése révén súlyosabb és célzottabb kiberbiztonsági események kiváltására is alkalmas. Ugyanazon hackertámadás – vagy programozási hiba – számos gépen megismételhető. Becslések szerint egy jelentős, globális kibertámadás akár 50 milliárd USD összegű kárt is okozhat, míg egy felhőszolgáltatónál előforduló félnapos üzemszünet is már 850 millió USD összegű kárt jelenthet.

Az AI újonnan megjelenő kockázatainak feltárása céljából az AGCS öt lényeges területre összpontosított. Ez az öt terület a szoftverek hozzáférhetősége, a biztonság, az elszámoltathatóság, a felelősség és az etika kérdésköre volt. 

„Ha mindegyik területre odafigyelünk, akkor a mesterséges intelligencia fejlesztése és bevezetése kevesebb veszéllyel jár a társadalom számára. Elengedhetetlenek azok a megelőző intézkedések, amelyek csökkentik a nemkívánatos következmények kockázatait” – nyilatkozta Michael Bruch. A biztonságot illetően például az AI rendszerek forgalomba hozatala terén folyó verseny elégtelen vagy hanyag validálási tevékenységeket eredményezhet, amelyek ugyanakkor szükségesek a biztonságos, megfelelően működő és a kibertámadásokkal szemben védett AI ügynökök (Intelligent Agent - IA) telepítésének biztosításához. 

Ami a felelősséget illeti, az AI ügynökök a jövőben számos döntést meghozhatnak az emberek helyett, de jogilag nem vonhatók felelősségre az általuk hozott döntésekért. Általában véve az ügynökök gyártója vagy szoftverprogramozója tehető felelőssé a felhasználóknak kárt okozó hibákért. 

A jelenlegi jogszabályok alapján azonban nincs felelős fél azon AI döntések esetében, amelyek közvetlenül nem függnek össze a tervezéssel vagy a gyártással, hanem az ügynök a valóság értelmezése során hozza meg őket. „Előfordulhat, hogy költséges és nem kellően hatékony megoldás lesz a bíróságokra hagyni a döntést, ha megszaporodnak a mesterséges intelligencia által okozott károk” – fejtette ki Michael Bruch, majd hozzátette: „A jogi felelősség hiányára megoldást jelenthet szakszervek vagy szakhatóságok létrehozása azzal a céllal, hogy felelősségi kereteket dolgozzanak ki, amelyek alapján az AI termékek tervezőit, gyártóit vagy értékesítőit az okozott sérelmek miatt korlátozott felelősség terhelne.”

Eközben a biztosítóknak kulcsszerepe lesz majd az AI alkalmazások használatából újonnan felmerülő kockázatok minimalizálásának, kezelésének és áthárításának az előmozdításában. A hagyományos biztosítási fedezeteket úgy kell átalakítani, hogy azok a fogyasztókat és a vállalkozásokat egyaránt védjék. A biztosításoknak jobban kell kezelniük a vállalkozások bizonyos kockázatainak, például a kibertámadásoknak, az üzletmenet folytonosságának, a termékvisszahívásnak és a hírnév csorbulásának való kitettségét. Várhatóan új felelősségbiztosítási modelleket kell majd elfogadni olyan területeken, mint például az önvezető autózás, ezzel is növelve a gyártókra és szoftvergyártókra nehezedő nyomást, és csökkentve a fogyasztók felelősségét.

A mesterséges intelligencia az adatelemzés hatékonyabbá tételével sokkal világosabb képet alkot a biztosítók és ügyfeleik számára az őket érintő kockázatokról, így e kockázatok eredményesebben csökkenthetők, egyúttal pedig új biztosítási megoldások is kidolgozhatók. A mesterséges intelligencia alapú elemzés révén a vállalatok például alaposabban kiismerhetik a kiberkockázatokat, és fokozhatják a biztonságot. Ez a technológia ugyanakkor a biztosítóknak is segítséget jelenthet a kiberbiztonsági kitettség halmozódásának felismerésében. Végezetül pedig az mesterséges intelligencia azt is megváltoztatja, ahogy a biztosítók az ügyfelekkel kommunikálnak: akár non-stop kiszolgálást is lehetővé tesz.